GYIK – Hely és kémény

Tavasz van, félig-meddig már nyár, ez a felújítás, a megújulás, vagy éppen egy új ház kivitelezésének az ideje. Ilyenkor van a fűtés korszerűsítésének ideje, hiszen az energia költségek legnagyobb hányadát a fűtési költség teszi ki. Sokan tervezgetnek, érdeklődnek, informálódnak, hogy melyik megoldáshoz nyúljanak. Hiszen nemcsak az a fontos, hogy minél kevesebb legyen a fűtési költség, legalább az is olyan lényeges, hogy ugyanazért a költségért milyen meleget kapunk. Számtalanszor beszéltünk már a kályha melegéről, ami talán a nap vagy éppen az infra melegéhez hasonlítható érzés. Éppen ezért a kályha utáni érdeklődés továbbra is töretlen, ami rengeteg kérdést fogalmaz meg a kedves megrendelőkben. 
Az elkövetkező napokban sorra vesszük ezeket a kérdéseket és próbálunk minden igényt kielégítő leírást adni egy-egy témáról.

Kezdjük is az egyik leggyakoribb kérdéssel!

Bárhová kérhetem építeni a kályhát? 
Tulajdonképpen igen, kivéve néhány helyet. Padlófűtésre, úsztatott betonaljzatra eleve kizárt. Emeletre és alápincézett ház földszintjére csak akkor, ha arra statikus is áldását adta. Függ az elhelyezés attól is, hol van a kémény! Elsőre hiába tűnik egyszerűnek, sajnos sok esetben a kémény elhelyezkedése, használata, minősége jelentősen megnehezíti a tüzelőeszköz elhelyezését. A kéményre kizárólag egy fűtőberendezés építhető, tehát pl. a hagyományos gázkazán kéményére -hiába van jó helyen- már nem köthető egyéb fatüzeléses berendezés. A kályha helyét illetőleg gondolni kell hamuzás, fahordás okozta szennyeződésekre, valamint a biztonságosra is, ha pl. kisgyermek van a családban. Összefoglalásként elmondható, hogy minden fatüzelésű berendezés esetében az elhelyezést az igények és a már meglévő adottságok függvényében egyedileg kell mérlegelni. A technikai megoldásoknak köszönhetően viszont, ma már a legtöbb probléma kiküszöbölhető.

Milyen kémény kell, ha kályhát szeretnék?

A kémény a füstgázok elvezetésére szolgáló „eszköz”, ami emellett – kályhák esetében – biztosítja az égéshez szükséges levegőmennyiséget is. Jelenleg építési engedélyt csak kerámia béléscsővel ellátott, szigetelt kéményre, vagy ún. szerelt kéményre kaphatunk. Azonban a régi kémények túlnyomó többsége még falazott kémény. Ezeknél a kéményeknél feltétlenül kérjük ki a katasztrófa védelem (kéményseprő) szakvéleményét. Ő fogja eldönteni, hogy a régi kémény helyett szükséges-e egy új, de szinte biztos, főleg, ha látványajtót szeretnénk. Arról nem beszélve, hogy a fatüzelésű berendezésekhez megfelelően szigetelt, a magas hőmérsékletnek és a nedves üzemnek egyszerre ellenálló kéményrendszer szükséges.
Érdemes befektetni egy korszerű kéménybe, mert meghozza az árát és biztonságos! A kémény előregyártott könnyített betonelemekből és samott kerámia elemekből épül fel. Ezek a kerámiaelemek ellenállnak a hőnek, savaknak, korróziónak és a nedvességnek. A kémény fő részeit a kéményben központilag elhelyezett samott béléscső, az ezt körülvevő könnyű beton köpenyelem, valamint a köztük lévő bezárt légréteg képezik. Az építési technológia fejlődésével együtt a kémények is nagy fejlődésen mentek át az utóbbi évtizedben. Mint minden modern építőanyagnál itt is az energiatakarékosság a legfontosabb tényező. Bizony, ezek a készkémény rendszerek sokkal gazdaságosabban működtethető építőanyagok a korábbi falazott kéményeknél.